Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

Nyíltan...

Budapesti huszonéves srác vagyok... ja és meleg... és itt most kiírom magamból amit látok, érzek, gondolok... kiírom, hogy ne ártson... nekem. (Ha valamit blogon kívül szeretnél mondani, azt itt megteheted: ideirj85@freemail.hu)

Friss topikok

  • nyitott srác: @kzoltana: áhh, tudod, ez csak "egy kis elírás, figyelmetlenség" =)) ...ami mellesleg azért befoly... (2012.03.29. 13:17) A nemzet szégyene

Címkék

2012.05.01. 10:24 nyitott srác

Fájdalmas

Címkék: szex fájdalom hűtlenség szerelem meleg szenvedés hiány gay kurva megcsalás alkalmi párkapcsoalt

Féltékenység vagy féltés? Azt hiszem ez előbbit érzem, mikor arra gondolok, hogy az előző párom valaki mással van, pedig már több, mint két éve nem vagyunk együtt. Még mindig az enyémnek érzem, és valamiért még mindig nem engedtem el. Igazából ez az érzés összefügg egy másikkal. Amit magammal szemben érzek néha, mikor alkalmizok. Ez az érzés iszonyatos. Olyan lealázó, porban lévő érzés. Több hete nem volt alkalmi szexelésem, de tegnap előtt a strandon csak nem bírtam ki, és fölszedtem egy srácot és kivertük és leszoptuk egymást. Tudjátok mi volt a durva? Hogy gyönyörűen szimbolizálta, amit nem szeretnék és amit igen, ti. hogy egy ilyen alkalminál mennyire szarnak sincs nézve a lényeg, az ember, és csak a teste kell. A srác miután orálozott kicsit, kiköpte a nyálát és megmosta a száját. Persze ez a személytelenség fölizgatott egyrészről, más részről pedig undorkeltő volt... magam irányába. Mi a faszt keresek én egy ilyen helyzetben?! Mégis miért alázom meg magamat ennyire magam előtt. Külső szemlélőnek ezek a "hódítások" önbizalomnövelőként hathatnak, miközben igazából legtöbbször nem azok. Rongynak érzem magam ilyenkor miután elélveztem. Ez a srác is csak használt, és én is őt, és ez számomra valahol undorító.

Miért nem tudom megállni, hogy ne alkalmizzak? Dolgozok rajta keményen most, remélem sikerül. =(

Annyira vágyom egy olyan kapcsolatra, amiben a Másikkal egymást kívánjuk. Úgy igazából, mindenével együtt. Ha koszos, ha beteg, ha bármi. Mert Szerelmesek vagyunk a lényébe. És a test ilyenkor már csak egy segítője a másikkal való egybeolvadásnak. LEhet ez kicsit beteg, mert nem normális, hogy teljesen egybeolvadjon két ember. De nem is kell állandóan, csak az érzés, hogy tartozom valakihez... Annyira szeretném újra érezni.

 

Nem bírom megállni, hogy ne nézzek rá néha a volt páromra fészbukon - nem vagyunk ismerősök. Az ott látott félinfókból, meg amiket elmond, amikor néha beszélünk néha olyan rossz érzések jönnek elő bennem... Visszataszítónak és egyben kurva idegesítőnek és izgatónak tartom, mikor elképzelem, hogy másokkal alkalmizik, többesezik. Annyira fáj, hogy elmondani nem lehet. Úgy érzem, hogy ezzel lerongyítja magát, hogy nem érzi, milyen értékes... számomra. Ez - tudtán kívül - velem szemben megalázó - nyilván, mert még úgy érzem, hogy közünk van egymáshoz, amit kicsit táplál is -, mint mikor kapcsolatban voltunk, és kiderült, hogy másokkal ismerkedik neten, és elküldte a közösen készített képeinket. Iszonyat megalázó. Olyan, mintha elárulták volna az embert. És nem a szex miatt... hanem az árúként használt test miatt. Bárcsak lenne egy párja, akivel szeretik egymást, és akkor úgy érzem nem lenne bennem ilyen érzés, mert akkor lenne, aki vigyáz Rá, aki szereti, és megbecsülné magát.

De lehet, ez a fajta önbecsülés túl ósdi, lejárt felfogás... Ma már ki tartja értéknek, ha valaki önmegtartóztató? Kinevetik. Ki értékeli a tisztaságot, a lelki tisztaságot? Kiröhögik, hogy egy hibbant. Miért van bennem mégis az erre való vágy? Lehetek még ilyen tiszta? Azt hiszem talán... van rá esély.

 

Pár hete a Magnumban egy kolumbiai sráccal voltam. Tökéletes(!) külsője volt! Gyönyörű test, kisfiús arc, sűrű fekete haj, barna bőr... és még értelmesen el is tudtunk szex után beszélgetni, poénkodni. Olyan pasi volt, akinél jobbat nem találhat az ember... szexre. Így hát el is döntöttem akkor, hogy nem keresek szexre embereket, max ha spontánul alakul valami - végül is a strandon is ez volt, de attól még gáz... A kolumbiai után egy barátnőmhöz mentem, akivel azt beszéltük, mennyire hiányzik az odafigyelés, a törődés, hogy valakinek én tudjam kicsit a gondját viselni... hogy egy kedves esemes a Páromtól többet jelent, mint egy kiadós szex egy kolumbiai álomkülsejű pasival. A tudat, hogy valaki gondol rám, és a tény, hogy énvelem mindig ott lehet a Másik a gondolataimban... Hogy valaki úgy szeret, ahogy vagyok - és az nem az anyum =)) -, és hogy értékelve vagyok általa.

Nyilván azért kapaszkodok akaratlanul is a volt páromba, mert nála ezt éreztem... aztán mikor kiderült, hogy valami nem oké, iszonyat fájdalmat okozott, amit úgy látszik máig nem tudtam feldolgozni... mert elárult, úgy éreztem. Ma tudom, hogy nem ez történt, de mégis ezt érzem még mindig... Segítség! =(((

Szólj hozzá!

2012.04.10. 01:21 nyitott srác

Új kezdet

Úgy döntöttem felhagyok az elmúlt két évemben zajló szexuális kicsapongásokkal. Újra határok kellenek, újra szeretnék "rendes" ember lenni. Ma visszakaptam valamit az ártatlanságomból úgy érzem, vagy csak kiderült, hogy van remény. Hát akkor segítek előtörni újra a régi énemnek. Majd kifejtem. =)

Szólj hozzá!

2012.04.02. 13:26 nyitott srác

Lemondott!

Címkék: elnök schmitt pál köztársasági

Köszönjük, hogy ugyan kicsit késve, de belátta!

Szólj hozzá!

2012.03.30. 14:16 nyitott srác

Emberi faszságok

Címkék: meleg gondolatok szeretet magány gay ember elmélkedés érzések fiú irigység egyedüllét önzőség srác

Lehet a tavasz miatt van, már nem tudom mire fogjam, de egyre több körülöttem lévő emberen - és magamon is néha - veszem észre, hogy mennyire önzőek egyéb kedves kis tulajdonságokkal fűszerezve.

Vegyük például egy barátomat. Ő volt az első meleg srác, akit barátomnak neveztem, évekig az egyetlen. Mikor ketten vagyunk, akkor minden okés, de ha már társaságban, több emberrel beszélgetünk, mindig úgy érzem, hogy rivalizálni akar, hogy irigy, hogy igazából nem is szeret, mert nagyívben szarik rám, és képes még ki is beszélni olyan dolgokat, amik rám nézve kínosak, annak érdekében, hogy ő jobb színben tűnjön föl. Gondolkoztam rajta, hogy lehet csak kivetítem mindezt, és igazából én vagyok ilyen. Lehet irigylem ezt a fiút. De igazából nincs mit irigyelnem rajta. Azt hiszem jól érzem ezeket a felőle jövő érzéseket, és ezek miatt nem is érzem vele jól magam mostanában. Mikor az ember azt érzi, hogy örülnek, ha hibázik, vagy rosszul megy neki valami, akkor az ezt az örömöt bénán elrejteni igyekvő emberrel nem szívesen vagy együtt.
Tegnap este úgy volt, hogy egy kis összejövetel után ott alszom nála, hogy ne kelljen hazamásznom az éjszakában. Már készültem is a lefekvéshez, mikor egymás után olyan rejtett kis szúrásokat kaptam, ami után úgy gondoltam, hogy nem maradok ott nála, és eljöttem fúl részegen egy laptoppal az éjszakában, és hazautaztam. Seggfej! Egyszerűen csak ezt tudom mondani, még ha érzem, hogy ő nem mindig veszi észre ezeket a bántó dolgait, de én már kezdek beleunni, hogy állandóan megértő legyek. Ami nem megy, nem kell erőltetni.

A másik: egy volt haverom megint feltűnt. Azért szakítottuk meg a kapcsolatot, mert állandóan csak magával volt elfoglalva, minden róla szólt, a beszélgetések 90%-a róla szólt vagy az ővele történtekről. Meguntam. Erre megint feltűnik, és mit mond? Hogy menjek át hozzá egyik nap, mert olyan jól néz most ki, hogy le kéne fotózni. Anyád! Még ha így akarta közölni, hogy hiányzom neki - amire csak kicsi az esély abban a formában, ahogyan én szeretném, tiszta szeretetből -, akkor is milyen már ez?! Nincs szükségem érzelmi fogyatékosokra! ÉRZELMI FOGYATÉKOS! Mekkora bunkó vagyok, hogy ezeket leírom, de végül is ez egy anonim blog szándékaim szerint. Meg a bunkóság nem is a leírás, hanem talán, hogy ilyeneket gondolok.

Aztán: egy barátnőm fölhív ma másfél hét után, hogy egy szívességet kérjen, majd panaszkodjon. Alapból ez okés, csak az elmúlt hónapokban a beszélgetéseink csak az ő panaszaiból álltak, és kicsit nehezen bírom ezt úgy, hogy közben egy csomó más dolgom van most, és még az előbbi két emberke is belepiszkít a képbe. - Elég cenzúrázatlanul írom a gondolataimat... érdekes... mindegy.

A volt párommal is álmodtam tegnapra virradóra. Megnézet társkeren előző este, és ez elég volt ahhoz, hogy reggelre vele ébredjek. Álmomban elmentünk a Magnumba ketten, és ott hallottam, ahogy nézi két srác őt tusolás közben, és azt mondja az egyik a másiknak, hogy hihetetlen, hogy a párom még mindig megkaphat minden kisfiút akit akar a szaunában. És ez kurva rosszul esik. Irigy voltam és féltékeny egyszerre. Két éve szakítottunk... beteges...

Elegem van most mindenkiből!!! Most még a jó barátok sem érdekelnek, önző vagyok, el akarok vonulni pár napra nyugiba valahová egyedül. Olyan jó lenne pihenni egy kicsit... Faszom. =((

 

Igazából azon gondolkodtam, hogy meg kéne rostálni a kapcsolataimat aszerint, hogy ki szeret igazán. De 1.: Ez változhat. 2.: Ez mekkora önző állatság már! Mi az, hogy aszerint válogatok, hogy ki szeret?!!! Ezek szerint én nem szeretem őket? Ez egy súlyos kérdés... Kit szeretek én igazán? Szeretek egyáltalán valakit? Vagy csak egy önző, egyke fasz vagyok, aki szeretetért sóvárog, miközben ő maga szeretetre képtelen? Csak nem, hiszen szeretnek a barátaim... azt hiszem. Állítólag szeretetre méltó vagyok. De ez lehet csak egy burok. És igazából abból, hogy valaki szeretetreméltó még nem adódik alapból, hogy szeretetre képes. Most betegnek érzem magam ezek miatt a gondolatsorban foglaltak miatt. És egyedül vagyok. Mindig egyedül vagyunk, ez harsog a fejemben. Talám Ppper Péternél olvastam ezt legutóbb, de ez tényleg így van. Egyedül vagyunk a semmiben és a rendetegben egyszerre és egyaránt. Egy társ ezen csak enyhíthet, illúziót adhat, hogy mégsem így van. De igazából mindig egyedül vagyunk. Kibaszott egyedül.
 

Szólj hozzá!

2012.03.29. 19:30 nyitott srác

Van igazság! - Megvonták Schmitt Páltól a kisdoktoriját

Igen, van remény kis hazánkban... =)

Most már kicsit sajnálni is tudom kedves remélhetőleg lassan már csak volt köztársasági elnökünket... De csak egy icipicit. =P

Szólj hozzá! · 2 trackback

2012.03.29. 10:35 nyitott srác

Kisdoktori vissza

Címkék: sote tanács schmitt doktori pál visszavonás

Kezdeményezik a kisdoktori visszavonását! Éljen! Van még remény... Most már tényleg le kéne mondania Csaló Pálnak...

Szólj hozzá!

2012.03.28. 17:00 nyitott srác

A nemzet szégyene

Címkék: plágium cím szégyen schmitt doktori pál

Schmitt Pál TAKARÓDJON hazánk legfőbb méltóságának pozíciójából!!! Undorító, hogy mennyire pofátlan, gátlástalan, szégyentelen... sorolhatnám. Az is undorító, hogy helyén maradásához az általam is támogatott kormány is kussban hozzájárul. Szemét világ ez a politika, megvastagítja az ember pofáján a bőrt... vagy már eleve is ilyenek voltak ezek az emberek?

Egy ilyen ember testesíti meg a nemzet egységét - ahogy az az alkotmányban foglaltak szerint kéne tennie?! Szégyenlem magam magyar állampolgárként, hogy ez az ember képviseli hazánkat a világban. És óriásit csalódtam a Fideszben is, pedig már nem volt sok ábrándom róluk, de még így is... Ez az igazi hazaárulás... a haza becsületének megszégyenítése. =(((((((((

2 komment · 2 trackback

2012.03.22. 12:36 nyitott srác

Az ártatlanság elvesztése

Úgy gondolom, én már elvesztettem... Szerintem az ártatlanságot nem akkor veszíti el az ember, mikor először lefekszik valakivel, vagy másodszor... Az ártatlanság nem egy szűzhártya, nem a szexualitás nem ismerete. Az ártatlanság egy szemléletmód, egy világszemlélet, a dolgokhoz való hozzáállás... szerintem.

Hogy én mikor vesztettem el? Olyan három és fél éve kezdődött, és máig tart... de nagyjából már kiírtódott belőlem, úgy érzem. =( 2006-ban vállaltam fel magam előtt, hogy meleg vagyok, és elkezdtem vidékre járni szexelni srácokkal. Nem így szerettem volna elkezdeni az "új", meleg életemet, de nem találtam több hónapig párt, és nem bírtam magammal, kívántam a szexet, és kíváncsi is voltam. Megismertem egy srácot még ősszel, de csak neten leveleztünk. Ő lett később az első párom 2007 február végétől majdnem fél éven át. Ő Észak-Magyarországon élt, én Pesten. "Majdnem szerelem volt." A vele való szakítás kicsit megtört, de azt hiszem még ártatlan voltam. Már tudtam, hogy a párkapcsolatok nem olyanok, mint a mesében, de hittem a Hercegben, hittem, hogy én is lehetek valakinek a Hercege. Hittem, hogy elég lehetek valakinek egy életre, hogy ki tudom elégíteni minden kívánságát. Hogy megfelelő vagyok én is egy monogám párkapcsolatra. Mert számomra ez jelentette az ártatlanságot, az ebben való hit. A hit, hogy van valahol egy srác, akivel egymást keressük, és ha megtaláltuk, nem fogunk másra vágyakozni, csak egymásra. Valamivel több, mint egy évvel a szakítás után, 2008 őszén úgy éreztem, megtaláltam a Hercegemet. Varázslatos volt. Hittem, hogy ő is így érzett. Már nem tudom, de már annyira nem is érdekes ez számomra. Első látásra beleszerettünk egymásba, és elkezdődött az a másfél év, ami életem egyik legszebb időszaka volt. Sok szenvedéssel is járt és egyben gyönyörűségteljes volt. Nekem ezt jelenti a szerelem. A szenvedély, a szenvedés és az egymás iránti örök vágyakozás végtelen keveredését. Fél év után összeköltöztünk Budára egy álombeli helyre. Minden olyan álomszerű volt... külsőre. Azt hiszem ez a kapcsolat volt az ártatlanságom elvesztésének koronája. A második randin kiderült - mivel a volt párom nagyon őszintén elmondott mindent -, hogy milyen élete volt neki előttem. Összetörtem. Nem értette szerintem, vagyis érthette, csak ő már nem ilyen volt... olyan volt, mint én most. Pedig egy évvel fiatalabb volt. Szerintem ez is szerepet játszhatott abban, hogy tetszettem neki: még ártatlan és naiv voltam. Hittem a Nagy Szerelemben, az Örökké tiszta, szó szerinti, kiskapuk és apróbetűk nélküli jelentésében. Azt gondolom, ő is szeretett volna hinni ebben újra. Mint amikor egy öregember egy fiatal csajban/srácban a fiatalság szépségét szereti leginkább. A hévet, a gondtalanságot... a hozzá képesti ártatlanságot.
Szóval vissza a lényeghez: a volt párom szaunákba járt, sötétszobában és vécékben szexelt idegenekkel, sok kalandja volt és sok előző kapcsolata - igaz a leghosszabb is fél év körül volt. Én is voltam akkorra már több fiúval, hármasoztam is, de a szaunák és sötétszobák, a vécékben szopás világa nagyon távol állt tőlem. Undorodtam ettől a gondolattól, taszított, és egyben iszonyatosan izgatott. Mikor mindezt elmondta, iszonyatos érzés hasított belém. Talán csak a szakítás tudatosulása volt ennyire mellbevágó érzés. Úgy éreztem, hogy hasadok. Iszonyatosan beleszerettem, egy kedves, figyelmes, szeretetre szoruló és méltó kisfiút láttam benne, aki ugyanakkor képes biztonságot nyújtani, és ezzel a képpel állt szemben egy olyan srác képe, aki egy buzi kurva. Egy ribanc, akit ötezren kúrtak, aki megdugott akit csak akart, aki elv nélkül lefeküdt, ha úgy érezte jónak és az ösztöneit nem gátolta. Ma sem tudom, hogy milyen arányban volt bennem az irigység erre a fajta életmódra és milyen mértékben volt ebbe a szörnyű érzésben, amit ez az infó kiváltott bennem, az, hogy egy szajhának tartottam.
Nem merült föl bennem, hogy megcsalna, tudtam, hogy ő is nagyon szeret, de az érzés, hogy az a fiú, akit én szeretek hány emberrel volt... a tudat, hogy hányan láthatták elmenni, hányan élvezhették a teste vonaglását, hányan láthatták azt a tekintetet, azt a vágyat a szemében... És a kérdés: tud-e ez az ember velem más lenni? Tudok-e neki nyújtani valami újat? Persze, hogy tudtam, ma már tudom. De az, hogy együtt maradtunk másfél évig, az mindkettőnk hihetetlen lelki munkájának is az eredménye volt. Az én részemről az elején biztosan. Meg kellett értenem, el kellett fogadnom, hogy az a srác, akibe beleszerettem, és az a ribanckodó pasi, aki előttem volt egy és ugyan az a személy lehet. Benne van mind a két rész. És én próbáltam kielégíteni mindkét részét. Aztán szakítottunk, az okok most nem számítanak. De a kapcsolat alatt megkezdett munka a szakítás után fejeződött be, teljesedett be végleg. Akkor fogadtam el, hogy nem két rész van, hanem egy. Hogy az emberek igenis megcsalják egymást, hármasozhatnak, hogy a monogámia csak álom... Hogy hiába szeret engem valaki teljes szívéből, akkor is megkíván mást is és le akar vele feküdni. És elhittem már, hogy én is ilyen vagyok. És mikor mindez megtörtént, az ártatlanságom elillant. Azt hiszem meghalt bennem valami... De remélem csak alszik valahol nagyon mélyen, és jön majd valaki, akinek segítségével közösen egy pillanat alatt a felszínre hozom.
Szakítás után elkezdtem olyan dolgokat csinálni, amik vonzottak a volt párom régi életéből, és a kapcsolat alatt nem csinálta: eljártam fürdőkbe, nudista napozókra, és elnéztem szexbárba és szaunákba is. Azt hiszem ezt azért tettem, mert meg akartam érteni őt. Ezzel kicsit egyesültem is vele. De ez csak illúzió, és sosem élhetem át, miket érzett ő. És már nem is érdekel. Csak az a baj, hogy mire ide eljutottam, kicsit kiégtem. Elvesztettem valamit, ami önmagában véve is vonzerő. Két éve vagyok egyedül. Szeretnék újra Hinni! Szeretném újra azt gondolni, hogy "rám valahol egy férfi vár". Szeretném azt érezni, hogy minden lehetséges. Most szabadnak érzem magam amúgy, de azt hiszem nem vagyok szabad. Az ösztöneim vezérelnek. Meg kell magam fegyelmezni, mert kellenek a korlátok. Ha nincsenek korlátok, nincsenek nagy örömök sem. Ha nincsenek korlátok, minden egy elfolyó massza, a jó és a rossz, az élvezet és a szenvedés, az öröm és a bánat...

 

Ezt a posztot az itt található oldal tartalma eredményezte bennem. Teljesen megértem a srácot... még ártatlan. Egy ártatlan srác nem élvezi kibeszélni a barátnőjét, a közös együttléteket. Egy ártatlan srác nem koccint a "pinasógorával".
De a nagy kérdés az: egy ártatlan srácnak van-e keresnivalója ezen a világon, ebben a világban? Vagy csak egy megoldás van: átváltozni, és elnyomni mindazt, ami érzékeny és szelíd, ami kedves és valóban szerethető, ami igazán szeretetteljessé tesz? Képesek vagyunk-e egyáltalán ártatlannak maradni életünk végéig?
 

Szólj hozzá!

2012.03.21. 17:46 nyitott srác

Magnum 2.0

Címkék: szex meleg magnum gay dugás pasi fiú szauna srác kúrás kefélés

A héten ismét lementem a Magnumba, nem mírtam a farkammal. =P Elsőként egy kedvse pár akadt a horogra, akik fúl izmosak voltak, és nagyon kedvesek. Az egyik kifejezetten az esetem volt, teljesen kész voltam az izmos, trimmelt mellkasától, nagy farkától, míg a párjának a teste szintén bejött, de aztán az arcával is megbarátkoztam - ami amúgy a szedett szemöldök miatt nem volt nálam okés -, miután az orálélvezetek után beszélgettünk kicsit.
Aztán folytattam tovább a vadászatot, mígnem a gőzben egy kurvajó testű helyes fiúkára lettem figyelmes. Összeszedtem a bátorságomat, és megérintettem a enekét, ahogy ott állt a falnak fordulva, és egész testét jól szemügyre vehettem. Már a látványtól fúl merev lettem. Gyengéden simogattam a fenekét, hozzá érintgettem a kőkemény eres farkamat, és így hátulról lassan átöleltem. Engedelmesen hagyta magát. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, száját, és közben ütemesen dörgöltem a farkamat a formás fenekéhez. Aztán otthagytam, gondoltam ennyi elég lesz. Mászkáltam tovább, szaunáztam, gőzöltem, míg egyik körbejáráskor arra figyeltem föl, hogy egy fiatal srác bemegy az egyik szopatólyukas kabinba. Mondom akkor én bemegyek a másik oldalra, ezt még úgysem próbáltam. Egyből rácuppant a lényegre, és érzékien szopta a faszt a csávó. Közben észrevettem, hogy elég erős borostája van, és elkezdtem gondolkodni, hogy valóban az a srác van-e a túloldalon, akit én láttam, vagy esetleg egy öreg, akinek épp szerencséje volt, hogy bementem. De nem érdekelt. Annyira jól szopott, és én annyira kész voltam a kéjtől, hogy kurvára nem érdekelt. Aztán, kb már 10 percnyi szopatás után még nem mentem el, a túloldalról pedig eltűnt a pasi. Kimentem én is. Akkor látom, hogy a túloldali emberke ugyan az, mint aki a gőzben volt, aminek nagyon megörültem. Behúzott egy sötét kabinba, ahol tovább szopattam, majd mondtam, hogy megdugom, és átvittem egy nagyobb kabinba. Hihetetlen volt, egyből fölugrott az ágyra, ahol én állva szopattam, miközben gyönyörködtem gyönyörű fenekében. Iszonyatosan megkívántam, se' perc alatt előkaptam a gumit miközben finoman nyalogattam a fenekét, s éreztem, hogy már teljesen begerjedt. Simán beletettem a szép darab farkamat a kis popójába, és finoman elkezdtem kúrogatni, ami kemény kefélésbe csapott át pár perc alatt. Kb 20 percig dughattam, majd a fenekére vertem ki a farkamat.

Ismét érdemes volt lemenni erre a helyre. Közben azon gondolkodtam, hogy milyen durva is ezt, hogy a föld alatt van ez a minden szegletéből kéjt árasztó "földi pokol"...

Szólj hozzá!

2012.03.21. 14:49 nyitott srác

kakapó

A kakapó egy Új-Zélandon élő papagájféle, és nagyon édes! Itt egy videó róla, ahogy épp meg akar termékenyíteni egy fotóst. =))

 

Szólj hozzá!

2012.03.18. 23:53 nyitott srác

mise

Címkék: meleg templom gay mise tere ferenciek ferences

A Ferenciek terén lévő ferencestemplomban vasárnaponként 18.30-kor kezdődő misén ajánlom mindenkinek a részvételt, mert ritka közösségi élményben lehet része az embernek, ahogy a tömött templomban mindenki együtt énekel, imádkozik, és ami a csúcs, hogy a szerzetes, aki vezeti a misét, a mise után olyan szentbeszédet mond, hogy teljesen elragadtatott lesz tőle az ember... karizmatikus a ferences atya, az biztos. Így Nagyböjtben különleges segítség ez a Húsvétra való készülődésben. ... és talán nekem is segít visszatérni a saját értékeimhez az életemben...

Szólj hozzá!

2012.03.15. 00:32 nyitott srác

Ő

Lassan két éve, hogy egyedül vagyok. Ő is. Még mindig szeretem. Már máshogy, de ez akkor is Örök. Örök...

Egy számomra kedves filmben volt a következő mondat: "A beteljesületlen szerelmek örökké tartanak." Hát a mi Szerelmünk beteljesült, mégsem kopott ki belőlem ez a keserédes érzés... a Szerelem.

Szólj hozzá!

2012.03.15. 00:00 nyitott srác

önátverés

Azon gondolkoztam, hogy mi, melegek sokszor mondogatjuk egymás közt, hogy nincs fúl heteró férfi, csak olyan, aki még "nem tudja mi a jó". Nos, ha tényleg ezt gondoljuk, akkor nincs olyan pasi, aki ne csak a lányok iránt vonzódna, és ne lehetne elcsábítható a megfelelő fiú által? Mert ha így gondoljuk, akkor mi joggal várjuk el, hogy egy heteró ember elfogadja, hogy mi a pasikat szeretjük, hiszen ezen logika alapján olyan meleg sem létezhet, aki ne vonzódhatna a megfelelő nő iránt, ergo minden meleget "normálissá" lehet tenni, csak kitartás kérdése. Ezt meg ugye senki sem gondolja komolyan?!! Szóval tekerjük vissza az egészet: Igenis van pasi, akit csak a nők érdekelnek! És a melegeket meg a pasik. Ez van.

Szólj hozzá!

2012.03.14. 16:15 nyitott srác

Hétfő

Címkék: szex meleg gay baszás köcsög kúrás

Kezdésnek kicsit meredek lesz, de ezt minek is írom ide?! =))

Szóval hétfőn kúrni mentem egy barátnőm gyerekkori szerelmével, akiről kiderült, hogy meleg, és ez a barátnőm be is mutatott minket egymásnak még nyáron, amikoris történt is egy-két dolog, de semmi komolyabb - leszoptam a Margit-szigeten. Most megbeszéltük, hogy elmegyünk egy baszodába kúrni egyet, de a srác hiába helyes, a testével már nem foglalkozik úgy, és ez - habár régebben szinte csak az arc számított nekem - számomra eléggé zavaró egy alkalminál. NYáron még tök izmos volt, ma már csak a nyoma van ennek. A csávó dicsérte és tökre ráizgult hogy milyen izmos vagyok, és ez imponált is nekem. Valóban jobb csávo lettem, mint amilyen ő, mégha az arca szerintem sokkal helyesebb is az enyémnél. Elmentünk a helyre, ami kutvajó volt, be kell valljam. A sráccal körülnéztünk - én ki is néztem magamnak egy pasit -, majd mi ketten bementünk egy kabinba, és nekikezdtünk. A srác se nem tud csókolózni, se nem tud - vagy nem szeret, de akkor mondaná meg -, szopni, az egésznek annyi értelme volt, hogy egy jót bírkóztunk meztelenül teljes erőbedobással, kivertül, masszíroztunk - bár azt sem nagyon tud szegény -, és utána egymáshoz bújva pihentünk. Ez utóbbi volt a legjobb, igazából erre lenne szükségem, de amíg nincs párom, addig marad az alkalmi élvezet, és az imitált intimitás. Miután kipihegtük magunkat leráztam a srácot, el is ment öltözni, én pedig még maradtam kicsit, hogy kiélvezzem a belépőjegyem árát. Bementem a gőzbe, ahová a már korábban kinézett - mint később kiderült - amerikai pasi is bejött. Kurvajó test párosult a jóképűség mellé, amitől feláll a farkam. Leült mellém, és egyből a lényegre tértünk, miközben egy harmadik srác is odajött hozzá kóstolgatni a hatalmas faszát. Felváltva szoptuk a fiúval az amerikait, s felváltva szoptam s cumiztattam a csávót, aki láthatóan nagyon élvezte a jó nagyra és keményre duzzadt eres farkamat, ahogy ki-be járkál a szájában. Miután a pasit elélveztettem, kimentem tusolni, majd egy körbenézés után vissza a gőzbe, ahol már egy újabb nekem való pasit szúrtam ki, aki egy segítő kézre vágyott meredező farkával. Segítettem is neki, és kivertem a kezemmel, amit az előbbi menetből a harmadik srác végignézett, s miután végeztem a palival, és kimentem letudolni, meg mosdani, a kukkoló fiúval kabinra mentünk. Töröknek néztem a srácot a sűrű fekete haja és az igéző tekintete miatt, de magyar volt. Iszonyatosan élvezte szopni a faszomat, igazi kis köcsög lehetett. Meg is akartam dugni, de mint a barátnőm ismerősének, ennek is volt valami HPV-re utaló jel a lyukánál - mielőtt bármit csinálok, feltűnés nélkül meg szoktam nézni mi vár rám -, így nem nyúltam hozzá, pedig nagyon kívántam. Faszom, hogy az összes buzinak van valami baj a seggével, nem képesek rendesen védekezni... =(( Nekem is volt, kis nyunyóként én is belementem hülyeségekbe, de szerencsére már elmúlt/elmulasztottam minden ilyesmi(t). A lényeg, hogy akkor mondom basszon meg ő, mert azt is kívántam, de felhúzta a gumit, és összement a farka egy kis próbálkozás után. Azt mondta "ezt hívják gumifóbiának". Hát mondtam magamba ha neked ez van, akkor mindenkit gumi nélkül baszol meg?! Jobb is, hogy ennyiben maradtunk, bár meglepett, hogy egyből eltűzött zavarában, pedig tényleg nagyon heyles volt, igazán leszophattuk volna egymást.

A lényeg, hogy megint bebizonyosodott, hogy ha szexel az ember, az nem hogy csillapítja, de inkább gerjeszti a vágyat - legalábbis egy darabig -, mert ma már kétszer kivertem, de még mindig kibaszottul kanos vagyok. =P

Szólj hozzá!

2012.03.14. 15:51 nyitott srác

Bejelentkezés

Nos, belekezdek ebbe a blogba, mert a korábbi beteljesítette küldetését, és már túl sok ismerősöm ismerte a címét, így nem tudtam mindent kiírni magamból anélkül, hogy tekintettel lettem volna ismerőseimre, és arra, mit gondolnak rólam. Ez egy anonim blog. Minden leírok, ami nyomja a lelkem, így nem engem ismer meg majd az olvasó, hanem az engem foglalkoztató, érintő problémákat. Ja, meleg vagyok, így meleg témák is lesznek. Akit zavar, annak szevasz. Ennyi elég is lesz. Indul. ;-)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása